A Benkel Kft. logója
ZÁRT TŰZTERŰ KANDALLÓK
ÉS ZÁRT TŰZTEREK GYÁRTÓJA

Műszaki publikációk

Forgalmazásához minősítő bizonylatra lenne szükség 

Gyártóktól, kivitelezőktől nemcsak elvárás, hanem követelmény is a mennél hatékonyabb, környezetbarát tervekkel és számításokkal alátámasztott tüzelőrendszer előállítása, szabványokban előírt károsanyag-kibocsátási plafonértékek betartása. De mindez mennyit ér, ha ellenőrizhetetlen a felhasznált tüzelő, vagyis az üzemanyag minősége? Vajon tényleg spórol, aki minden szemetet eléget?  Vajon jót cselekszik, aki rossz fát tesz a tűzre? Az alábbiakban ennek megértetésére vázolunk néhány gondolatot. 

 

Bővebben...

Eredeti szándékunk szerint az előző lapszámban megjelent „Bolyai Farkas – Kemencze-tan” című írás folytatásaként az öntöttvas kályhák múltja és jelene lett volna szellemi barangolásunk témája. De mint oly sokszor az életben, a jól kigondolt tervet átrajzolta a pillanat ihlete. Az történt, hogy olvasva a tudós Bolyai Farkas cselekedeteit, aki saját készítésű famintákból öntetett kályhaelemeket, mélyen elgondolkodtatott: vajon a kályhás és kandallós szaktársak tudják-e, hogy az általuk felhasznált kályhaajtók, rostélyok és öntvény tűzterek miként készülnek? Az alábbiakban erről is szó lesz.

 

Adódik a kérdés, vajon a kollégák ismerik-e az anyagösszetételt és ennek a minőségre gyakorolt fontosságát? S vajon tisztelik-e illő módon, értékelik-e a vasöntők tudását, olykor emberfeletti munkáját? Töredelmesen bevallom, hogy korábban, géptervező mérnökként – sokadmagammal – nem tiszteltük oly nagyra az öntő szakmát, mint ami megillette volna. A mi szakmánkat többre értékeltük, úgy véltük, az öntészet presztízse szerényebb a mienkénél.  E nézetem azonban gyökeresen megváltozott e nemes szakma elismerésének irányába, miután a 80-as évek elején vállalkozóként – akkor kisiparosnak hívták – a szükség az alumínium öntés irányába sodort.

Bővebben...

Az előírások ismerete irányt mutat a szakmának 

Napjainkban valamennyi szakma képviselőjének – így a kályhásoknak és a kandallósoknak is – meg kell „barátkozniuk” az érvényben lévő szabványokkal.  Ezek ismerete nemcsak hasznos, de nélkülözhetetlen is, hiszen közvetlenül vagy közvetett módon kijelölik a követendő irányt és gyakorlatot a mindennapi munkában.
 

MSZ EN ISO 17225-5: Szilárd bio- tüzelőanyagok; Tüzelőanyag-előírások és –osztályok; 5. rész: A tűzifa osztályozása (ISO 17225-5:2014) elnevezésű szabványt ismertetjük.
Jóváhagyása: 2014. március 29.

 

E szabvány a tüzelőanyagok minőségével, minőségi csoportosításával és a tűzifa osztályozásával foglalkozik. Az alábbi nyersanyagokból történő feldolgozású tűzifákat taglalja: gyökérzet nélküli fa, fatörzs, gally (ágak és lombozat) és vegyileg kezeletlen farészek.

A szabvány szerint kategorizált „A1” és „A2”-es osztályú tűzifa használható kályhák és kandallók tüzelőanyagaként. Az „A1” csoportba tartoznak a vegyileg nem kezelt fa részek, valamint a fatörzs. Az „A2” csoportba a gyökérzet nélküli fák, a vegyileg nem kezelt farészek, fatörzs, valamint a gallyak.  A szabvány részletezi a tűzifa beazonosításának módját, a gyártó által feltüntetett szükséges jellemzőket, méréseket. Kitér a tűzifa eredetére, méretére, nedvességtartalmára, fajhőjére, megjelenésére és „csomagolására” – m3 vagy kg szerint. Az átmérő „D”-vel, a hosszúság „L” betűvel jelölve, különböző méretben más és más indexel jelölve. (D2-D15; L20-L100). Nedvességtartalom jelölése „U” indexel: U25, U33. A szabvány megkülönböztet „B” típusú tűzifát is, mely nagyobb teljesítményű vízteres kazánokban használhatók.

Bővebben...

Az erdélyi polihisztor a kályhák világában is kalandozott

A kályhás mesterség aktuális helyzetén töprengve nemigen gondolunk arra, hogy a letűnt korok tudós nagyjai közt hányan és hányan éreztek késztetést – kutatási területüktől akár messze „elkalandozva” is – a kályhák és kemencék működésének megértése és feltárása iránt. Köztük volt az 1775-ben született Bolyai Farkas is, aki a maga korának lángelméjű polihisztoraként szintén érdeklődve fordult a kályhák felé. A tudós megállapításai annak ellenére tiszteletet ébreszthetnek a mai szakmai generációban, hogy hőtani és mesterségbeli ismereteink tárháza ma már sokkal gazdagabb, mint volt Bolyai korában.

Bővebben...

Összekötő elemek telepítése

A szabványok ismerete és alkalmazása immár a kályha- és kandallóépítők világában is szigorú követelmény. Alábbiakban kivonatosan ismertetjük az e szakmakörben betartandó előírásokat a kandallóbetétek összekötő elemeinek üzembe helyezésére vonatkozóan.

Az MSZ 845:2012 szabvány átfogóan ismerteti azokat a módszereket és eljárásokat, amelyek az égéstermék-elvezető berendezések tervezésére, kivitelezésére vonatkoznak. E szabvány alkalmazási területe kiterjed a tüzelőberendezés telepítésének feltételeire az égéstermék-elvezető berendezés szempontjából, valamint a levegőellátásra. Ezen kívül tartalmaz még adatokat és eljárásrendet az égéstermék-elvezető berendezések végső átvételéhez, illetve ajánlásokat a használat során szükséges karbantartási és ellenőrzési tevékenységre is. Jelen írásunkban a kandallóbetétek összekötő elemeinek üzembe helyezésével foglalkozunk.

 

Bővebben...

fireplace english information